Az elmúlt években az élet minden területén egyre komolyabb figyelmet kap a környezettudatosság. Erről készült a napokban egy országos, minden részletre kiterjedő meghatározó felmérés – nem várt tanulságokkal.
Az emberi tevékenységek nagyon sokrétű módon hatnak a természeti környezetre, ezen belül az épített környezet meghatározó jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők legyenek, szükség van ezek meghatározására és mérésére.
Tíz évig érvényes az energetikai tanúsítvány
2022-ben a háztartások számára már kézzelfoghatóbbá vált, hogy mennyire energiahatékony a lakóépület, amiben élnek. Van, akiben a környezetállapot iránti aggodalom, de a legtöbbek számára a rezsiköltségek alakulása váltotta ki a téma iránti fokozott érdeklődést.
Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni új épületek építésekor és meglévő épületek eladásakor, illetve szintén kötelező a tanúsítvány a lakások és házak kiadásához. A kiállított tanúsítvány 10 évig érvényes, azoknak az ingatlanoknak, amelyekre ez már elkészült, a hirdetésekben is fel kell tüntetni a besorolásukat. Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit jegyezték.
Az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) idén először vizsgálta meg, hogy egy év alatt a piacvezető ingatlanközvetítő hálózatában értékesített és az OCS által tanúsított ingatlanok adatai alapján milyen megállapítások tehetők a hazai lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozóan.
A szakértők ehhez egy saját mutatószámot vezettek be: az OCS PEI (Property Environmental Impact) indexet. Ez azt az értéket mutatja meg, hogy az adott ingatlan fűtési- és használati melegvízrendszerének fajlagos, azaz egy négyzetméter alapterületre vetített korrigált éves széndioxid-kibocsátása milyen arányban van a korrigált széndioxid kibocsátási országos (vizsgált mintán számított) átlagértékhez képest.
Az önálló családi házak hővesztesége jelentősebb
A tanúsítás környezetvédelmi célja mellett az ingatlantulajdonosok, a potenciális vevők és bérlők informálódását is szolgálja, hiszen egyre kevésbé közömbös a magas energiaköltségek mellett a lakóingatlanok rezsiköltsége.
Az elvégzett vizsgálat egyik legfontosabb eredménye annak megállapítása, hogy az egyes lakóingatlan típusok között a minél több, a környezetével közvetlenül érintkező, lehűlő felülettel rendelkező lakóegységeknél nagyobb a hőveszteség. A szabadon álló családi házak kedvezőtlenebbek a társasházaknál.
Természetesen az ingatlanok mérete is befolyásolja a hőveszteséget. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei. Az épülettípusok hőveszteségének különbségében ez is szerepet játszik: a társasházi lakások átlagos alapterülete jellemzően elmarad az ikerházak, családi házak alapterületétől, ez is hozzájárul, hogy a hőveszteség mutatójuk alacsonyabb.
Kiderült továbbá, hogy az épület formája mellett nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak, az építési technológiának, ami összefügg az építéskori időszakkal: a legkedvezőtlenebbek ebből a szempontból az 1950-es, 1960-as évtizedben épült otthonok.
A vizsgált mintában nem volt meghatározó a tanya kategória, de jól demonstrálja az a néhány épület is, ami bekerült, hogy ez az ingatlantípus még az átlagos családi házhoz képest is kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. Önmagában a vályog, mint építőanyag jó hőszigetelő, azonban a vizsgált ingatlanok építési módja és építészeti, szerkezeti kialakítása összességében nagyon rossz értéket eredményezett.
A korszak is meghatározza az épület jegyeit
Egy adott korszak társadalmi és gazdasági berendezkedésének lenyomataként tekinthetünk a korszak épített környezetére. Nemcsak az építészeti stílus vagy az uralkodó városrendezési elvek, hanem az építési technológia korszakra jellemző megoldásai évtizedekre, akár évszázadnyi időre meghatározzák egy-egy épület fizikai jellemzőit. Példaként gondolhatunk a népi építészet emlékeire, a XIX.-XX. század fordulóján épült bérházakra vagy a szocialista korszak lakótelepeire.
A II. világháborút követő újjáépítés, illetve az 1960-as, 1970-es évtized nagy lakásprogramjai
során az elsődleges cél a lakásínség leküzdése volt, a hangsúly inkább a mennyiségen, mintsem a minőségen volt, az energiahatékonyság kérdése jóval kevésbé volt fókuszban.
Az egyes korokban használatos építőanyagok, az építésmód, így az épületszerkezetek rétegrendje és vastagsága, valamint az alkalmazott hőszigetelési megoldások közötti különbséget jól mutatja a hőveszteség mutató eltérő értéke.
A vizsgált adatok alapján a tavalyi év során a fűtési mód tekintetében még nem volt markánsan érzékelhető változás a lakáspiacon az értékesített ingatlanok körében. A vizsgált mintát negyedévről negyedévre követve azt láttuk, hogy közel hasonló arányban szerepeltek a különféle fűtési móddal rendelkező ingatlanok az év eltérő időszakában. Jellemzően az egyes negyedévekben értékesített ingatlanok közel harmada gáz központi fűtéssel, ötöde pedig távfűtéssel rendelkezett, ezen fűtési módok aránya alig változott az év folyamán, de ugyanez volt elmondható a többi fűtési módról is.
Az adatokból megállapítható továbbá, hogy a falszerkezet minősége és az épületek fajlagos ára között erős összefüggés mutatkozott, a korszerűbb, energiahatékonyabb épületek magasabb áron keltek el.
Az ország régiói szélsőséges adatokat mutatnak
Az ország ingatlanállománya nemcsak régiók szerint, de a települések mérete szerint is eltérő. Az ingatlanállomány megújulása – a bontás és új építés dinamikája – a nagyvárosok környékén figyelhető meg erőteljesebben, míg a földrajzi körzetek között a fővárosi agglomeráció, illetve a nyugati határszél emelkedik ki markánsabban.
Ezek a folyamatok a belföldi vándorlással is szoros kapcsolatot mutatnak, a költözések iránya a gazdasági centrumok felé mutat.
Míg a nagyobb városokban a társasházak, illetve az iparosított technológiával épített lakások aránya magasabb, a dinamikusan fejlődő vidéki körzetek községeiben magasabb a korszerűbb, új építésű családi házak, sorházak, kis társasházak száma. Ezek a különbségek tetten érhetők az energetikai mutatókban is.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld régióban mutatkozott, a legkedvezőbb mutatókkal a Nyugat-Dunántúl régióban értékesített ingatlanok rendelkeztek. A vizsgált adatbázis területi megoszlása nem volt homogén, Közép-Magyarország régió és Közép-Dunántúl felülreprezentált, más régiók viszont ingatlanállományukhoz képest kisebb arányban szerepeltek a mintában.
Tóth Csaba, az Otthon Centrum Solution Kft. üzletág-igazgatója a 168.hu érdeklődésére elmondta: mindez nem csak száraz statisztika, de maga az innovatív jelen, amiben már megvalósul az energiatakarékos jövőnk.
„A felmérés kiemelkedő jelentősége leginkább abban található, hogy megalkottuk a PEI-index mutatót, mai eddig nem volt Magyarországon. Ez egy olyan irányból mutatja meg az értékesítésre váró ingatlanok minőségét, amit eddig nem vettünk figyelembe. Ez pedig a környezetre gyakorolt hatás.”
Tóth Csaba szerint eddig az emberek túlnyomó része nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, erős lökést adott mindennek a tavalyi rezsicsökkentés, illetve energiaárak régen tapasztalt szélsőséges változása.
Mint fogalmazott, mindez erősen ráirányította a figyelmet erre a témakörre. Hozzátette, hogy tudományos igényességű és célú felmérések már születtek eddig is arról, hogy milyen összefüggés van az ingatlanok értéke és az energetikai tulajdonságai között. Ők viszont egy olyan terméket hoztak létre a PEI-indexszel, ami egyrészt a szakmai hozzáértők kíváncsiságát is kielégíti, ugyanakkor a laikus közönség számára is közérthető irányt ad.
„Az elmúlt év előtti időszakban kevéssé volt meghatározó egy ingatlan értékénél az energetikai besorolása, mivel kis túlzással dúskáltunk az energiában. Ez mára gyökeresen megváltozott, ennek hatását csak az idei év vége felé tudjuk felmérni, amint azt is, hogy milyen hatással bír az ingatlanvásárlásokra az energetikai besorolás megállapítása” – vázolta a napjainkra kialakult körülményeket.
Arra a kérdésre, hogy ezt az általuk kifejlesztett mértékrendszert a hétköznapi életben miként kívánják hasznosítani, esetleg terveznek-e együttműködést például egyes önkormányzatokkal, a válasz egyértelmű igen.
„Abszolút ez a szándékunk, hogy egyfajta edukációs jelleggel be tudjunk kapcsolódni különböző projektekbe. S ha már egy helyen fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy az ingatlanok energetikai behatárolása fontos szempont lehet, akkor már nem hiába készítettük el az elemzésünket és van értelme ezt félévente frissíteni” – mondta Tóth Csaba.
Köszönjük a megtisztelő figyelmedet. Az címen, vagy 06 70 454 0093-as számon szívesen várjuk a cikkekkel kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket.
Link az eredeti cikkhez.
Magyar 
English (UK)