A rezsicsökkentés részleges megszüntetése miatt, illetve a klímacélok megvalósítása érdekében is egyre nagyobb szerep jut a minél energiahatékonyabb lakóingatlanok építésének. A nulla energiaigényű vagy passzív ház kifejezések bár nem teljesen ugyanazt jelentik, de abban nagyon hasonlítanak, hogy egy rendkívül alacsony fűtési hőigényű épületet takarnak. Az OC Investment Solutions szakértőjének segítségével körbejártuk azt a háztípust, aminek meg sem kottyan, ha magasabbak az energiaárak.
A nulla energiaigényű vagy passzív házak nem szinonimái egymásnak, de lényegében mindkét esetben egy erősen hőszigetelt, optimális benapozással rendelkező, alacsony fűtési hőigényű épületről van szó. Ezeknél az épületeknél bár éves szinten alacsony, de nem nulla energiaigényű a megfelelő komfortszint fenntartása.
Tóth Csaba, az OC Investment Solutions Értékbecslés és Energetikai Tanúsítás üzletág vezetője a passzív és a nulla energiaigényű házak kifejezéseket is pontosította, elmondta, hogy a nulla energiás házak (net-zéro házak (NZE)) tulajdonképpen kiemelkedően alacsony energiafogyasztású, részben megújuló energiát is hasznosító ingatlanok csoportja, amelyek egyik német minősítési rendszere a "Passzív ház" titulus.
Az ilyen épületek tervezésénél a minél teljesebb hőszigetelésen túl, a megújuló energia hasznosítása az, amelyből két tervezői nézet terjedt el:
- Egyrészt, amikor minél kevesebb gépészeti rendszerrel kívánják elérni, hogy az épület a lehető legtöbb természetes energiát tudja hasznosítani. Ilyen energiaforrások a megfelelő tájolással elért szoláris hőnyereség, a különböző hőtároló szerkezetek (pl. trombe fal), vagy ha a többszintes épület tervezésénél figyelembe veszik a természetes belső légmozgásokat is.
- A másik elterjedt nézet szerint inkább különböző kompakt épületgépészeti rendszerekkel kell az épületeket ellátni, hogy az ökologikus tervezési segédszerkezetek által ne sérüljön az épület funkcionalitása. Itthon a legelterjedtebb kompakt épületgépészeti berendezés a hőszivattyú, amellyel a fűtés és a hűtés is megoldhatóvá válik.
Mitől más egy nulla energiás ház, mint egy hagyományos?
Ezek az épületek a kiemelkedően alacsony fogyasztásukkal különböznek az átlagos épületektől. Tóth Csaba elmondta, hogy tipikusan vastag a hőszigetelésük (például a külső falakon 20 cm, padlásfödémen 30 cm, padlórétegben 15 cm), modern nyílászáróik (minimum 3 rétegű üvegezéssel rendelkeznek és főleg déli tájolásúak), illetve fűtésrendszerük van, amely alacsony energiaigényű (például különböző hőszivattyúk, esetlegesen más elektromos fűtések.
Az új építésű otthonok már közel nulla energiaigényűek
Egyre több hatékony lakóingatlan lesz Magyarországon is, ugyanis jogszabályi előírás szerint 2022 júliusától csak azok a lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek legalább „BB” minősítésűek, azaz, közel nulla energiaigényűek.
A szakértő szerint azonban a meglévő épületeknél is mindenképp érdemes, ha nem is mélyreható felújítást, de legalább alapvető beruházásokat eszközölni.
"Egy hagyományos „kádárkockának” csúfolt 1960-70-es évekbeli típusháznál csak a padlásfödém megfelelő mértékű hőszigetelésével 20-30%-os hőszükséglet-csökkenést el tudunk érni, ami még a jelenlegi építőanyagárak mellett is akár pár éven belül visszahozza a költségét, azt követően pedig nettó költségcsökkenést eredményez."
"A meglévő épületek mélyreható energetikai felújítása eddig nem volt rövidtávon megtérülő beruházás az esetenként nagyon speciális technológiai eljárás miatt, de a jelenleg ismert és prognosztizált energiaárak ezen nagy valószínűséggel változtatni fognak. Már csak azért is, mert a magyar építőipar jelenlegi kapacitása mellett 50 évnél is több időbe telne, amíg új építésű, közel nulla energiaigényű épületekre cserélődne a hazai elavult ingatlanállomány, ami biztosan nem egy működő út." - tette hozzá a szakértő.
Építési költségben tehát mindenképpen plusz tételként jelentkezik, ha később alacsony rezsiszámlákat szeretnénk látni, a költségek mértéke viszont épületenként is eltérő lehet.
Beruházási költségek
Az építési költségek tekintetében elég nehéz behatárolni, hogy mekkora plusz költséggel jár egy nulla energiaigényű lakóépület megépítése, mivel maga az építési beruházás rendkívül sok tényezőből adódik össze,
DE NAGYSÁGRENDILEG 10 ÉS 35% KÖZÖTTI TÖBBLETKIADÁST JELENTHET EGY ÁTLAGOS MINŐSÉGŰ, A JOGSZABÁLYOKNAK MEGFELELŐ ENERGETIKAI BESOROLÁSÚ ÉPÜLET BEKERÜLÉSI KÖLTSÉGÉHEZ KÉPEST.
Tóth Csaba szerint nagyon sok múlik az építtető szemléletén is, mivel egy ilyen ingatlan a saját életritmusunk hozzáigazítását is megkívánja (például egy modern házközponti légtechnikai rendszerrel rendelkező lakóháznál az ismert hagyományos szellőztetés értelmét veszti, sőt, sokszor károsabb a belső komfort szempontjából), vagyis tudatos felhasználóvá is kell válni.
Köszönjük a megtisztelő figyelmedet. Az címen, vagy 06 70 454 0093-as számon szívesen várjuk a cikkekkel kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket.
Link az eredeti cikkhez.
Magyar 
English (UK)