november 11, 2022

Még egy “újdonság”, ami sok pénzzel lehúzza az új házat építőket, és megizzasztja a zöld hiteleseket

Szinte minden hétre jut valamilyen energiapiaci “újdonság”, ami jelentősen megnehezíti, illetve felborítja a lakosság hosszú távú terveit. Legutóbb a napelemeknél történt ez a visszatáplálási kötelezettség, illetve a szaldóelszámolás felfüggesztésével. Több cikket is írtunk arról, hogy ez miként változtatja meg sokak döntését, most az új építések, az extra költségek, a megtérülés, illetve egyes zöld hitellel építkezők bizonytalan helyzetét is megvizsgáltuk egy szakértő segítségével.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány úgy módosítja a napelemes rendszerek telepítésével kapcsolatos szabályokat, hogy aki ezután jelenti be az igényét – legyen szó lakossági vagy vállalati felhasználóról –, annak már nem lesz visszatáplálási kötelezettsége.

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) egy korábbi tájékoztató anyagában összefoglalta, hogy 3 különböző módon felhasznált energia típust különböztethetünk meg hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek esetében:

  • adott pillanatban megtermelt és azonnal el is fogyasztott;
  • megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott (hálózatba visszatáplált);
  • a hálózatból vételezett energia (amikor a napelemes rendszer által termelt energia az adott pillanatban keletkező fogyasztási igényt nem fedezi)

Az utóbbi kettő esetében szükségessé válik, hogy elszámoljunk a helyi áramszolgáltatóval attól függően, hogy éves szinten a visszatáplált, vagy a vételezett energia van túlsúlyban. A fogyasztók számára azért előnyös a jelenlegi rendszer, mert nap közben jellemzően nem akkor használják fel a napelem által biztosított energiát, amikor az éppen termelődik, hanem a nap más időszakaiban (kora reggel, késő délután, este), így tehát nap közben is termelhetünk “pluszt”.

Másrészt az éves elszámolás azért is fontos, mert a napelemes rendszer az év során nem egyenletesen termel: télen kevesebbet, nyáron többet, míg a fogyasztásunk, főleg, ha elektromos áram alapú fűtéssel rendelkezünk, pont fordítottan ciklikus. Fontos szempont, hogy az éves kiegyenlítés során a mennyiségek számítanak, mert a napelemmel rendelkezők azonos áron tudják elszámolni a megtermelt és a hálózatból vételezett áramot.

EZ AZ ELSZÁMOLÁSI KERET KERÜL FELFÜGGESZTÉSRE A BEJELENTÉS ALAPJÁN IDEIGLENESEN, AMEDDIG A VILLAMOSHÁLÓZATOT NEM FEJLESZTIK OLYAN SZINTRE, HOGY AZ TUDJA MENEDZSELNI ADOTT ESETBEN A VISSZATÁPLÁLÁST.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a változtatást azzal indokolta, hogy az energiabetáplálási igény nagyobb, mint amit a hálózat be tud fogadni, de ha a hálózatfejlesztés megvalósul uniós forrásokból, akkor a betáplálást újra lehetővé teszik. Ennek várható időpontja ma még nem ismert, bár Palkovics László szerint egy éven belül megoldódhat ez a probléma.

Romlik a megtérülés és drágulnak az új építések

A korábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk róla, hogy a betáplálási kötelezettség megszűnésével a napelemes beruházások megtérülése is alapjaiban változik: a megtermelt energia jelentős részét a háztartások nem a megtermelés pillanatában használják fel, a különbözetet pedig kiveszik a hálózatból, amiért ugyanúgy fizetnek, mint az átlagos fogyasztók. A megtermelt energia kihasználtságán lehet javítani különböző technológiai módszerekkel, de a döntés hatására minden bizonnyal az úgynevezett szigetüzemű napelemes rendszerek előtt nyílik meg piaci lehetőség, amelyek akár 50 vagy 100%-kal is drágábbak lehetnek, ezáltal rontva a megtérülést.

A Technológiai és Ipari Minisztérium néhány nappal korábbi közleményében kihangsúlyozta, hogy a napelemek mellé érdemes akkumulátort telepíteni, így a háztartások nemcsak megtermelni, hanem tárolni is saját maguk tudják az energiát. Ezek telepítését a kormány is ösztönözni fogja egy energiatárolói támogatási program indításával, de csak amint az EU-s források elérhetővé válnak.

Tóth Csaba, az OC Investment Solutions Értékbecslés és Energetikai Tanúsítás üzletág vezetője elmondta, hogy mivel a napelemes beruházások megtérülési ideje lényegesen kitolódik, ezért aki még nem indította el a beruházást (vagyis nem adta be az igényét a szolgáltató felé – bár azt érdemes hozzátenni, hogy a szolgáltatónak eddig sem volt kötelessége szerződést kötni, tehát attól, hogy valaki beadta az igényét, még nem 100%, hogy szolgáltatói szerződése is lesz), az könnyen meggondolhatja magát egy megtérülés-számítás eredményét megvizsgálva. Ráadásul a legújabb hírek szerint a napelemes pályázatok is felfüggesztésre kerültek, tehát aki most fog bele napelemes beruházásba,

AZ CSAK 100% SAJÁT KÖLTSÉGEN TUDJA MINDEZT MEGTENNI.

Tóth Csaba szerint a bejelentett változás érdekes helyzetet fog teremteni az energetikai tanúsítványok esetében is. A jelenleg ismert jogszabályok értelmében csak az az épület kaphat CC energetikai besorolásnál kedvezőbb osztályzatot, amely az éves energiafogyasztásának legalább 25%-át megújuló energiaforrásból fedezi. Eddig a napelemes rendszerek esetén az éves megtermelt kWh mennyisége elszámoló számlák, vagy a napelem rendszer mérete alapján könnyen kalkulálható volt.

Viszont amennyiben megszűnik a hálózatba való visszatáplálás lehetősége és tároló akkumulátor hiányában csak a háztartásunk pillanatnyi fogyasztását tudjuk napelemmel megtermelni,

A NAPELEM RENDSZER ÉVES TERMELÉSE MÁR SOKKAL NEHEZEBBEN LESZ MEGHATÁROZHATÓ, ÉS AMI FONTOS, HOGY SOKKAL ALACSONYABB ÉRTÉKKÉ VÁLIK

A szakértő elmondta, hogy nem utolsó sorban az új építésű lakóingatlanok esetében is gyökeres változást fog eredményezni a bejelentett változás. A Kormányzat régóta görgeti maga elött az új építésű lakóingatlanokkal szemben támasztott, legalább BB energetikai besorolás követelményét. Legutoljára idén nyáron kaphattak újabb, egészen 2024. június 30-ig tartó haladékot ez alól az egyszerű bejelentéssel épített, jellemzően 300 m2 alatti családi házak beruházói. Vagyis megfelelő hőszigetelés mellett, akár kondenzációs gázkazán alapú fűtéssel is egészen 2024 év közepéig kaphat használatba vételi engedélyt egy lakóingatlan. Ennek a könnyítésnek adott egy kijózanító pofont az alig pár hónapra rá bejelentett, a kedvezményes rezsiárakat érintő korlátozás, ami a minél hatékonyabb, lehetőleg megújuló energiát alkalmazó, elektromos berendezések (napelem rendszerek, hőszivattyús berendezések) felé terelte az emberek figyelmét.

Mindent összevetve,

aki új építésben gondolkodik és még nem adta be igényét a szolgáltatóhoz, az a költségcsökkentés jegyében nyugodtan meg is gondolhatja magát, hiszen a használatbavételi engedélyhez még jó 1,5 évig elég lesz a CC besorolás, nem kell a BB kritériumokat teljesíteni. Tehát itt mindenképpen lehet számítani olyan ingatlanokra, ahol tervezetten BB besorolású épület helyett csupán egy CC kategóriának megfelelő fog megépülni.

mondta el a szakértő, majd hozzátette, hogy kizárólag a hőszivattyús rendszerek tudnak alternatívát biztosítani az energiatudatos beruházások számára a hozzájuk tartozó, még változatlan elektromos tarifa árukkal. Viszont a forint-euró árfolyam volatilitása miatt ezen a területen már most is folyamatos áremelkedést lehet tapasztalni, amelynek még egy lökést adhat ez az újabb szabályozói változás.

TEHÁT AZ EDDIG ISMERTEKHEZ KÉPEST SOKKAL NAGYOBB PÉNZÜGYI BERUHÁZÁST FOG IGÉNYELNI A BB VAGY ANNÁL JOBB ENERGETIKAI BESOROLÁSÚ INGATLANOK KIVITELEZÉSE.

Mi lesz a zöld hitelesekkel, akik szigorú energiatikai feltételeket vállaltak a hitelért cserébe az új otthonunknál?

Bár a jogszabályi előírás a BB minősítést illetően kitolódott, a zöld hiteleseknek a megugró költségeket ennek megfelelően kell kigazdálkodni, illetve arra is figyelni kell, hogy ha nem terveztek be hőszivattyút, hanem csak napelemet, és ezzel szerették volna fedezni a 25%-os megújuló arányt, akkor a visszatáplálás megszűnésével ez is megkérdőjeleződik:

“Vajon az éves elszámolás nélkül, egy-egy napelemes rendszert milyen mértékben vehet figyelembe a tanúsító a szakvélemény elkészítése során? Eddig egzakt adatok álltak rendelkezésre, a termelésben és az igényekben jelentkező hullámokat az éves elszámolás pontosan láthatóvá tette – de ennek hiányában nem pontosan megállapítható, hogy az adott napelemes rendszer az épület energiaigényét milyen mértékben fedezi, mekkora arányban vehető ez figyelembe.

ismertette a problémát a szakember, majd hozzátette

“a káosz elkerülése érdekében szerencsés lenne a vonatkozó jogszabály módosítása, vagy kiegészítése az érintett időszakra vonatkozóan, hiszen a visszatáplálás lehetősége csupán felfüggesztésre került.”

Tóth Csaba elmondta azt is, hogy az egylakásos/családi házas építkezések esetében az újratervezés egyébként könnyebb, hiszen kevésbé komplex gépészeti rendszereket kell adott esetben cserélni és a tervezett napelemes megoldásról pl. hőszivattyúra váltani. Többlakásos projektek esetében ez már sokkal nehezebb, ezen épületek szerkezeteinek és rendszereinek komplexitásából adódóan az esetleges módosítás nem csak anyagi, hanem adott esetben (az épület készültségi fokától függően) akár megvalósíthatatlan műszaki módosítást is igényelne. Ugyanakkor épp a többlakásos projekteknél kevésbé jellemző megoldás a napelem, hiszen az épületek magas energiaigénye nagy méretű és teljesítményű napelemek telepítését igényli, amit csak kevés, ennek megfelelő helyadottságokkal rendelkező projekt tud teljesíteni.

Köszönjük a megtisztelő figyelmedet. Az címen, vagy 06 70 454 0093-as számon szívesen várjuk a cikkekkel kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket. 

Link az eredeti cikkhez.

hu_HUMagyar