november 11, 2022

Meglepő időpontban adott haladékot a kormány a lakásépítőknek

Ismételten két év felmentést kaptak az építtetők az új lakóépületek szigorú energetikai előírásainak teljesítése alól: 2024 év közepéig nem kell legalább BB besorolással rendelkeznie a lakóépületnek a használatbavételhez. Az újabb haladék a korábbi halogatások alapján nem váratlan, ugyanakkor meglepő, hogy éppen olyankor tesz engedményt a kormányzat, amikor a rezsiköltségek drasztikus emelkedése folytán minden korábbinál nagyobb igény mutatkozik az alacsony energiaigényű lakóépületekre – mondta Vincze Edit, OC Investment Solutions ügyvezetője.

Mint ahogy azt korábban megírtuk, egy új, a Magyar Közlöny idei 136. számában megjelent jogszabály-módosítás (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 77/E. § (1) bek.; 315/2022. (VIII. 16)) meghosszabbította és 2024 júniusáig lehetővé tette az energetikai szempontból kevésbé korszerű lakóházak és egyéb épületek használatba vételét; vagyis a közel nulla vagy annál kedvezőbb épületenergetikai előírásokat csak 2024. június 30-tól kell alkalmazni.

A BB, azaz “közel nulla energiaigény követelményeinek megfelelő” besorolást eredetileg már 2020 év végét követően meg kellett volna szereznie az új lakóingatlanoknak. Az építőiparban dolgozó szakemberek által hosszú évek óta ismert követelmény bevezetését azonban azóta folyamatosan halogatja a kormány. Először (2021. január 6-tól hatályosan) a lakóépületek fél év haladékot kaptak, majd 2021. márciusban újabb egy évet. Így köztudomású volt, hogy 2022. június 30. után már csak BB-s besorolású lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. Ezt erősítette az MNB Zöld Otthon Programjának feltétele is, hiszen annak igénybevételét már 2021 őszétől legalább BB besoroláshoz kötötték.

A BB minősítésnek a legfontosabb feltétele – a 100 kWh/m2év határérték alatti energiafogyasztás mellett –, hogy az épület éves fogyasztásának legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedeznie. A CC és BB besorolású ingatlanok között lakóépületek esetében akár 40% energiaigény különbség is lehet, ami azt jelenti, hogy az az épület, ami nem felel meg a közel nulla energiaigény követelményeinek, lényegesen több energiát használhat fel az élettartama során.

“Az újabb haladék a korábbi halogatások alapján nem váratlan, ugyanakkor meglepő, hogy éppen olyankor tesz engedményt a kormányzat, amikor a rezsiköltségek drasztikus emelkedése folytán minden korábbinál nagyobb igény mutatkozik az alacsony energiaigényű lakóépületekre” – mondta az OC Investment Solutions szakértője. Hozzátette, továbbá abba is érdemes belegondolni, hogy a „közel nulla energiaigényű” követelmény nem a végcél, csupán az egyik lépés a következő évtizedekben ránk váró, szén-dioxid-mentes működésű, .kibocsátásmentes építés előtt.

Épp azért valamennyi építtetőnek, akit a jogszabálymódosítás érint, érdemes elgondolkodnia és a beruházás során az építési költségek mellett a várható üzemeltetési költségeket is összehasonlítva meghozni döntését az elérni kívánt energetikai besorolás kapcsán. Hiszen bármilyen energiaforrással is próbáljuk fedezni az ingatlan energiaigényét, elsődleges az energiaveszteségek csökkentése, és az épületgépészeti rendszerek hatékonyságának növelése – ezt a célt pedig egy “közel nulla energiaigényű” épület sokkal jobban támogatja.

Köszönjük a megtisztelő figyelmedet. Az címen, vagy 06 70 454 0093-as számon szívesen várjuk a cikkekkel kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket. 

Link az eredeti cikkhez.

hu_HUMagyar