Törhetik a fejüket a zöldövezetben épülő lakóparkok beruházói. Két éve, hogy bejelentésre került a kormány rozsdaövezeti akció terve, de a verseny most élesedik majd igazán. A„zöld övezet”-i hívószón kívül, milyen további előnyöket tudnak majd ezek a fejlesztések, az elsőre rosszul hangzó, de közel sem olyan kedvezőtlen életkörülményeket kínáló úgynevezett rozsdaövezeti lakóparkokkal szemben?
Mi a rozsdaövezeti akcióterv mögötti szándék egyike? A kormány szakemberi kimondták, megkívánják állítani a peremkerületek zöldövezeteibe és az agglomerációba való tömeges kiköltözést. Nem fenntartható, hogy naponta 500ezer ember ingázik és többségében autóval indulnak el a városba és délután vissza a lakhelyükre. Miközben minden talpalatnyi területet beépítenek a városhoz közeli településeken, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztések hiányosak, gyakran elmaradnak. Sok esetben rossz minőségű utakkal, túlterhelt közellátással, víz-csatorna problémák szembesülnek a kiköltözők.
A döntéshozók szerint, a kedvezőtlen tendencia akkor tud megfordulni, ha nem, vagy jóval kevesebb zöldövezeti lakás épül és az emberek a városokban maradnak. Ha drágább és a nehezedő szabályozások miatt nehezebb építeni a zöldben, akkor a beruházók nem fognak ott építeni! Vissza kell terelni a fejlesztőket a városi ingatlanfejlesztés irányába. Ehhez a tervhez azonban városrehabilitációra és ösztönzőkre is szükség van, a cél megvalósítására pedig életre hívták a rozsdaövezeti akcióterv néven futó programot.
Az akcióterv lényege, hogy jellemzően a városok belső részeiben található egykoron jobb időket látott, jelentős méretű ipari területeket, más néven barnamezős övezeteket keltik életre és teszik alkalmassá a lakásfejlesztésekre. A beépítéshez pedig kedvezményekkel támogatják a beruházókat és az itt lakásvásárlókat egyaránt.
A fejlesztők jelentős előnyhöz jutnak ha ilyen területeken építik új társasházaikat. A rozsdaövezeti projektek kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősülnek, például az építési engedély megszerzése nem függ a helyi önkormányzattól és lényegesen gyorsabb, egyszerűbb az eljárásrend.
A múlt hónapban még érvényes szabályok szerint az 5%-os lakásépítési áfa feltétele volt, hogy a beruházó 2022 december 31-ig megszerezze az építési engedélyt a fejlesztésre és 2026 december 31-ig használatbavételi engedélyt is megszerezze a lakásokra. Bár ezt a határidőt néhány hete meghosszabbították további két évvel, ez a rozsdaövezet versus zöldövezet aránytalan feltételrendszerén nem sokat segít. A rozsdaövezeti fejlesztésekre nem vonatkozik az 5%-os áfa új szabályrendszere, az akciótervben részvevő telkeken időkorlát nélkül alkalmazható az 5%-os áfa! Így szemben a versenytársakkal nem eshetnek a jövőben még időcsapdába sem a beruházók, nem kell kényszermegoldásokban gondolkodniuk például egy megcsúszott építkezés miatt. A lakásvásárlók pedig pluszban még élvezhetik is azt a jelentős előnyt, hogy visszaigényelhetik az 5%-os lakásáfát, ami egy mai áron kalkulált, átlagos újlakás esetében akár 4-8 Millió forintos megtakarítást is jelenthet a vevőknek! Az elmúlt hónapokban egyre több, már a piacon ismert projektről derült ki, hogy megkapta a rozsdaövezeti besorolást és még újabbak is várhatóak a közeljövőben.
Például a IX. kerület City Pearl, X. kerület Somfa Liget, XI. kerületben a BudaPart, Elite Park, Tetris ház, a XIII. kerületben a volt Láng Gépgyár területén kb. 1400 db lakás.
Több lakópark már úgy is hirdeti lakásait, hogy náluk visszaigényelhető lesz az áfa, a leendő vevők használják ki a rozsdaövezeti beruházás előnyeit!
A folyamatosan emelkedő újlakás árak várhatóan átfogják rendezni az keresési paramétereket is. A pandémiás időszak bezártsága növelte az zöldterület iránti igényt, a magas árak viszont jelentősen hűtik ezt a vágyat. Az új lakásba költözők többsége valóban marad majd a városokban és élvezhetik majd ezeknek a lakóparkoknak a szolgáltatásait. Közösségi közlekedéssel, vagy kerékpárral járnak majd dolgozni és néhány száz méteren belül megtalálnak majd mindent amire szükségük lehet. Gyorsan érhető majd el minden humán infrastruktúra, szórakozási és rekreációs lehetőség. A terv egy modern, városi, cosmopolita életvitelt biztosíthat az itt élőknek.
Azonban visszakanyarodva az elejére, a „kettős mérce” vajon mit eredményez majd a lakáspiacon? Már az is szektoridegen lesz, hogy akár azonos lokációban, -akár egy utcán belül- lévő két azonos lakóprojekt között nem az egészséges verseny fogja eldönteni, hogy melyik fejlesztés lesz a sikeresebb. Hiszen az egyre növekvő árak mellett, a vevők a döntését jelentős mértékben a lakások ára fogja befolyásolni, különösen ha a termékek egyébként hasonlóan megfelelnek az igényeiknek.
Az ingatlanfejlesztők nagyon várnák a döntéshozóktól ennek a problémának a megoldását. A zöldövezeti lakóparkokban fejlesztők mozgástere beszűkül. Nem lesz elégséges csupán azzal érvelni, hogy kisebb a lakásszám és több a fű ,fa virág. Az rozsdaövezeti akciótervben nem érintett, de azonos területen lévő telkeken, lesz értelme építeni úgy, hogy a már az első naptól hátrányból indul az építtető? És ha nem, akkor lesz e elegendő rozsdaövezetbe vonás ahhoz, hogy évente legalább a minimálisan szükséges 15 000 db újlakás megépülhessen? Az ingatlanfejlesztői szektor és újlakást vásárolni szándékozóknak is egyaránt érdeke, hogy egy egységes, egészségesen szabályozott piacon tudjanak döntéseket hozni
Köszönjük a megtisztelő figyelmedet. Az címen, vagy 06 70 454 0093-as számon szívesen várjuk a cikkekkel kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket.
Link az eredeti cikkhez.
